σοφῶς
σόωσοφῶς, adv. :
1 sagement, Soph. Ph. 423, etc. ; Eur. Alc. 717, etc. ; Ar. Eq. 421, etc. ||
2 finement, Ar. Ran. 1434, Nub. 773 ||
3 exclamation d’approbation, bien, parfaitement,
Plut. M.
45f ||
Cp. -ώτερον, Eur. Hec. 1007 ; -ωτέρως, Sch.-Eur.
Hec. 984 ;
sup. -ώτατα,
Eur. Hel.
1528 ; Ar.
Nub. 522,
etc.
Étym.
σοφός.