Σπέρχις

σπερχνός

σπερχυλλάδην
σπερχνός, ή, όν :
1 rapide, impétueux, Hés. Sc. 454 ; Eschl. Sept. 285 ||
2 violent, en parl. de souffrances, Hpc. 483, 48, etc.
Étym. σπέρχω.