σταλαγμός
σταλάζωσταλαγμός, οῦ
(ὁ) [τᾰ]
1 distillation,
filtration, Gal. Lex.
Hipp. 19, 140 ||
2 écoulement goutte à
goutte (d’un liquide, bave d’un cheval,
Eschl. Sept.
61, etc. ;
encens, Soph.
fr. 340 Dind. ; sang, Eur. Hec. 241, Ion 351, 1003 ;
sueur, Hpc.
Aph. 1261,
etc. ; eau,
Arstt. Phys.
8, 3, 5) ; fig. : Ar. Ach. 1033, etc. ; p. suite,
stalactite, Arstt. Mir. 59.
Étym.
σταλάζω.