στρογγύλωμα

στρογγύλως

στρογγύλωσις
στρογγύλως [] adv. d’une manière resserrée : βιοῦν, Plut. M. 157c, vivre d’une vie sobre ; en parl. du style, avec précision, DH. Isocr. 11 || Comp. -ώτερον, Erot. Gloss. p. 14 ; sup. -ώτατα, Arstt. Rhet. 2, 22, 3.
Étym. στρογγύλος.