συναποθλίϐω

συναποθνῄσκω

συναποικίζω
συν·αποθνῄσκω, mourir avec, dat. Hdt. 3, 16 ; 5, 47 ; 7, 222 ; abs. Plat. Phæd. 88d ; fig. en parl. de choses (maladie, désir, etc.) Hpc. Aph. 1246 ; Gorg. 5, 550 Walz ; Isocr. 425c ; Arstt. H.A. 10, 7, 3 ; G.A. 4, 7, 3 ; DS. 15, 79.