θυσανώδης

θυσανωτός

θύσθλον
θυσανωτός, ή, όν [ῠᾰ] garni de franges, d’une bordure, Hdt. 2, 81 ; 4, 189 ; Jos. B.J. 5, 5, 7.
Étym. *θυσανόω, de θύσανος.