ἠρεμαῖος
ἠρεμαιότηςἠρεμαῖος, α,
ον :
1 doux, paisible,
tranquille, en parl. de choses,
Plat. Pol.
306e,
etc. ; adv.
ἠρεμαῖα, doucement (c. ἠρέμα) p. opp. à σφόδρα,
Plat. Leg.
733c ||
2 léger, modéré (accès de
fièvre) Hpc. 606,
21 ||
Cp. -ότερος, Plut. Sol. 31.
Étym.
ἠρέμα.