πελωρίς

Πελωρίς

πελωρίως
Πελωρίς, ίδος, adj. f. du cap Pélôron, Nonn. D. 2, 395 ; Arstt. Mir. 111, etc. ; subst. ἡ Πελωρίς, Thc. 4, 25, etc. le cap Pélôron.
Étym. Πέλωρον.