Θέωλος

Θέων

θεωρέω-ῶ
Θέων, ωνος () Théôn :
1 Athénien, Lys. 10, 12 Baiter-Sauppe ||
2 rhéteur et philosophe ||
3 autres, Plut. Qu. conv. 1, 9, 2, etc. ; Luc. H. conscr. 35 ||
E Voc. Θέων, Anth. 9, 202.
Θέων, οντος () Théôn, litt. le coureur, n. de chien, El. N.A. 11, 13 (θέω 1).