Τυνδάρεος
ΤυνδάρεωςΤυνδάρεος, ου
(ὁ) [ᾰ]
Tyndaréos, fils d’Œbatos, père de Castor, de
Pollux, d’Hélène et de Clytemnestre, Od. 11, 299 ; 24, 199 ; Eschl.
Ag. 83 ;
Soph. fr. 572 ;
Eur. Hel.
117, 989 ||
E Ion. et att. -εως,
gén. -εω,
Eschl. Ag.
83 ; Hdt.
2, 112 ; Thc.
1, 9 ; gén.
épq. -έοιο, A.
Rh. 1, 148, etc.