ἀγάστονος

ἀγαστός

Ἀγάστροφος
ἀγαστός, ή, όν [ᾰγ] digne d’admiration, en parl. de choses, Eschl. fr. 265 ; Eur. Hec. 168 ; Xén. An. 1, 9, 24, etc. ; rar. en parl. de pers. Xén. Hell. 2, 3, 56.
Étym. ἄγαμαι.