ἀλάϐαστρος
ἀλαϐαστροφόροςἀλάϐαστρος, ου
(ὁ) [ᾰᾰϐ]
1 albâtre, sorte de pierre calcaire, Hdn ; onyx, selon
Diosc. ||
2 vase d’albâtre, vase à
parfums, Call. Cer. 13 ; Plut. Alex. 20, Tim. 15 ||
E Acc. pl. dor. ἀλαϐάστρως,
Call. L. Pall.
15 ; genre
indéterminé, Hdt. 3, 20 ; NT. Matth. 26, 7, etc.