ἀνδρήϊος

ἀνδρηλατέω-ῶ

ἀνδρηλάτης
ἀνδρηλατέω-ῶ [λᾰ] bannir un homme : ἐκ γῆς, Eschl. Ag. 1419, de son pays ; abs. Soph. O.R. 100 ; au pass. DC. 47, 19.