ἀσυμϐούλευτος

ἀσυμμετρία

ἀσύμμετρος
ἀσυμμετρία, ας ()
1 manque de proportion ou de symétrie, Plat. Gorg. 525a ; Arstt. Cæl. 4, 3, 5 ||
2 incommensurabilité, Arstt. Metaph. 1, 2, 15.
Étym. ἀσύμμετρος.