δίζω
δίζωοςδίζω (seul.
prés. et impf.) poét. être en doute, hésiter, Il. Hdt. ||
Moy. (seul. prés. et impf.)
chercher, Hés. Call. Nonn. etc. ||
E Act. prés. δίζω,
Oracl. (Hdt.
1, 65). Impf. 3 sg.
poét. δίζε (seul ex. de δίζω dans Hom.)
Il. 16, 713. —
Moy. prés. δίζομαι, Nonn. Jo. 8, 151 ; -εαι, Thcr. Idyl. 25, 37 ;
-εται, Opp.
H. 1, 334 ;
5, 585 ; etc.
-όμεθα, Orph.
Arg. 940 ;
-ονται, Call.
Ep. 17 ;
impér. δίζεο,
Anth. 11, 376 ;
etc. ; sbj. 2
sg. δίζῃ, Call. Ep. 11, 1 ; inf. -εσθαι, Hés. O. 603 ; Call. Ep. 11 ; part. -όμενος, Orph. Arg. 1217 ; Opp. H. 1, 790. — Impf. 2 sg.
poét. δίζεο, Nonn. D. 16, 195 ; 3 sg.
ἐδίζετο, Mus.
109 ; poét.
δίζετο, Bion
11, 2 ; etc.
Étym.
δίς.