ἐμφαντικός

ἐμφαντικῶς

ἐμφανῶς
ἐμφαντικῶς, adv. d’une manière significative, expressive, Pol. 11, 12, 1 ; Plut. Arat. 32, M. 104b ||
Cp. -ώτερον, Pol. 12, 27, 10.
Sup. -ώτατα, Phil. 1, 50.