εὐεστώ

εὐετηρία

εὐετία
εὐ·ετηρία, ας ()
1 bonne année, année de production abondante, Xén. Hell. 5, 2, 4 ; Plat. Conv. 188a ; au plur. Arstt. G.A. 3, 10, 20 ||
2 en gén. prospérité, Arstt. Nic. 1, 8, 6, etc.
Étym. εὖ, ἔτος.