εὐμετάϐλητος

εὐμετάϐολος

εὐμετάγωγος
εὐ·μετάϐολος, ος, ον, c. le préc. Xén. Hell. 2, 3, 32 ; Plat. Rsp. 503c ; τὸ εὐμετάϐολον, Arstt. Physiogn. 3, 2, disposition à changer, mobilité.