εὔσημος

εὐσήμως

εὔσηπτος
εὐσήμως, adv. d’une manière claire ou évidente, Arstt. Meteor. 2, 6, 2 ; Str. 460 ; Plut. M. 1019a ||
Sup. εὐσημότατα, Plut. M. 1022a.