εὐωνίζω

εὔωνος

Εὐωνυμεύς
εὔ·ωνος, ος, ον, à bon marché, à bas prix, Dém. 255, 12 ; fig. en parl. d’amis, Xén. Mem. 2, 10, 4 ; de la mort, Anth. 11, 169 ; cf. Pol. 4, 35, 15 ||
Cp. -ότερος, Dém. 255, 12 ; ou -έστερος, Epich. (Ath. 424d).
Sup. -ότατος, Plat. Euthyd. 304b.
Étym. εὖ, ὠνέομαι.