ὁμόπλοκος

ὁμόπλοος-ους

ὁμοπλωτήρ
ὁμό·πλοος-ους, οος-ους, οον-ουν, qui navigue de conserve avec, dat. Triphiod. 265 ; abs. Anth. 7, 635.
Étym. ὁμ. πλόος.