Ὑψεύς

ὑψηγορέω-ῶ

ὑψηγορία
ὑψηγορέω-ῶ, avoir le verbe haut, parler avec hauteur ou jactance, Phil. 1, 365 ; Rhét. 1, 444 W.
Étym. ὑψηγόρος.