μαρμαρόω-ῶ

μαρμαρυγή

μαρμαρυγώδης
μαρμαρυγή, ῆς () [ᾰρῠ]
1 mouvement vibratoire de la lumière, Hpc. Progn. 46 ; Plat. Rsp. 518a, Criti. 116c ||
2 p. anal. au pl. mouvement rapide et qui éblouit, Od. 8, 265 ; Hh. Ap. 203.
Étym. μαρμαρύσσω.