νωθρεπιθέτης

νωθρεύω

νωθρία
νωθρεύω, au moy. νωθρεύομαι, être engourdi, indolent, Hpc. 118f ; Hypér. (Poll. 9, 137) ; en parl. de tumeurs, Hpc. 125e.
Étym. νωθρός.