ὀγκόω-ῶ

ὀγκύλλομαι

ὀγκώδης
ὀγκύλλομαι (seul. prés.) se gonfler, s’enorgueillir, Ar. Pax 465 ; ἐπί τινι, Ath. 382b ; Clém. 854, de qqe ch.
Étym. ὄγκος.