ὀφθαλμιάω-ῶ
ὀφθαλμίδιονὀφθαλμιάω-ῶ :
1 avoir mal aux yeux,
particul. être atteint d’ophtalmie,
Hdt. 7, 229 ;
Xén. Hell.
2, 1, 3 ; Plat.
2 Alc. 139e, etc. ||
2 jeter un œil
d’envie : τι, Pol. 32, 2, 1 ;
περί τι, Pol.
1, 7, 2 ; 2, 17,
3, sur qqe ch.
Étym.
ὀφθαλμία.