ὀφθαλμίας

ὀφθαλμιάω-ῶ

ὀφθαλμίδιον
ὀφθαλμιάω-ῶ :
1 avoir mal aux yeux, particul. être atteint d’ophtalmie, Hdt. 7, 229 ; Xén. Hell. 2, 1, 3 ; Plat. 2 Alc. 139e, etc. ||
2 jeter un œil d’envie : τι, Pol. 32, 2, 1 ; περί τι, Pol. 1, 7, 2 ; 2, 17, 3, sur qqe ch.
Étym. ὀφθαλμία.