πεσσευτικός

πεσσεύω

Πεσσινόεις
πεσσεύω, att. πεττεύω, jouer au trictrac, Xén. Mem. 3, 9, 9 ; Plat. 1 Alc. 110e, Rsp. 487b, etc. ; fig. Phil. 2, 85.
Étym. πεσσός.