Στέντωρ

στενυγρός

στενυγροχωρίη
στενυγρός, ή, όν, étroit, en parl. d’un passage, d’un défilé, Sim. am. fr. 14 (19) Bgk ; Œnom. (Eus. P.E. 210, 211a); M. Tyr. 35, 7.