τρίστοιχος

τρίστομος

τρίστροφος
τρί·στομος, ος, ον :
1 à triple tranchant, Anth. 6, 167 ||
2 à triple pointe, en parl. d’un trident, M. Tyr. p. 103.
Étym. τρ. στόμα.